Egyre közelebb ...

Egyre közelebb a nap
Mikor mind elvállunk
Mikor könnyek közt hagyja el
A küszöböt a lábunk

Mosolyogva vonulunk fel
De a mosoly alatt könnyek
Igaz attól hogy sírunk
Az elvállás nem könnyebb

Hiszen itt lettünk barátok
Egy életre szoló kaland
S ez a 8 év felettünk
Oly hamar elrohant

De barátok maradunk
Örökön örökké
Mert barátságunk nem válik
Soha sem köddé

Igaz mese...

Ha vele vagy
Olyan mintha szárnyalnál
Az üres tér oly nagy
A lelked vele szál

Kezed kezében
Így sétáltok már
Csak rá figyelsz régen
S az idő megáll

S mikor már épphogy
Összeér ajkatok
Rájössz hogy az élet csak fogy
S hogy ez nem mese, ezt nem álmodod

Mert eljött érted
A szőke herceged
S ahogy nézed
Tudod, ő teszi széppé najd életed

Bárcsak léteznél ...

A daliás szőke herceg
Ki a fehér lovával henceg
Ki téged soha meg nem vet
Ki a félelem arcába nevet
Ki mindig győz ha csatáról van szó
Kire ha ránézel már az is csábító
Ürülsz ha látod, ő is ha téged
S amég együtt vagytok, csillogó szemét nézed
S mikor már majdnem összeér az ajkatok
Rá jösz, hogy az egészet csak álmodod
Mert a távol üres, nincs rajta egy hős se
Mert az én lovagom rég el van temetve
...