Így van jól...

El kellett hogy engedjelek

Mert nem ez volt megírva

Az mindegy hogy mennyit veszthetek

És hogy most én fekszem itt sírva

De tudom hogy ez így van jól

Mert nektek együtt kell lennetek

Ez a vers neked szól

S remélem értékeled ... :)

Ui.: és ne hidd hogy csak miattad könnyes lesz a szemem

       erős lesz nem sírok, és magam össze szedem :D :)

El kell engedjelek...

Ahhoz hogy megtarthassam őt

El kell hogy engedjelek téged

De ha kell mindig ott leszek sőt

Figyelem minden lépted

Van első látásra...

Hiszem hogy van első látásra szerelem
Megláttam őt s már tudtam hogy szeretem
Ez nem egy olyan érzés amit szavakkal le lehet írni
Ez az az érzés amiért éjszakákat át kell sírni

Mosolyogj

Mosolyogj mert mosolyogni nehéz
Sose sírj mert akkor mindenki lenéz
Ha tűröd a fájdalmat akkor leszel igazán nagy
Ha elárulod a titkaidat mindenki cserben hagy
Tegyél úgy mintha nem lett volna semmi
Hidd el akkor senki nem fog észre venni!!!

Van aki...

                                              Valaki könnyes szemmel áll a fényben
                                              És van aki könnyeivel elbújik a sötéten

Csak ülni

Néha jól esik csak ülni
Érezni hogy nem történik semmi
Kikapcsolni az agyat
És nem gondolni arra hogy mit kéne tenni :)

Én már csak ilyen vagyok :)

Néha bizonytalan, kedves , vidám
Aki mindenkinek csak szépet kíván
Mindenkiben jó vagy rossz nyomot hagyok
Sajnálom de én már csak ilyen vagyok :)

Hallottam

Hallottam már a szerelemről
Részem is volt benne
De csak most éreztem először
Hogy a vége tragédia lenne.

Össze-vissza

Össze vissza szédíted a szívemet
Csak forgok jobbra balra
De mikor már majdnem elesnék
Nincs kinek felém nyúl a karja :/

Már rég nem

Ha szíved vissza húzna
Már rég nem várlak vissza
Mert nem én leszek az
Aki ennek a levét megissza !!

Semmit sem bánok

Semmit sem bánok amit megtettem
Örültem hogy akkor és ott lehettem
Hidd el semmmit sem vesztettem
Így volt helyes..csak már nem vagy itt mellettem
Hiszen élni szívből kell, nem tudással meg ésszel
Szeretni tudni kell nem elég ha nézel
Nevetni tudni kell, igaz néha sírni könnyebb
De ha nevetek hirtelen felszáradnak a könnyek

Joker

Még hittem benned, rólad álmodtam
Aztán az emléked itt maradt egy sáros lábnyomban
Vissza gondolok mikor itt voltál mellettem
Csak tudnám végre mire is kellettem
Nem voltam sohase gyenge
Csak mindig minden rám volt kenve
De kihúztam a Jokert, a jó lapot
Így nevetve várom már a holnapot
Mikor a képedbe röhögve tovább állok
És őszintén már semmit sem bánok
Mikor az emlékem a lelkedbe vésve hagyom
De nem marad utánam csak a halvány lábnyomom....

1000 érzés

Bennem 1000 érzés kavarok
Már nem tudom mit is akarok
Hogy szeretlek, vagy imádlak
Kinevetlek, vagy kívánlak?

Eddig azt hittem, mindent tudok
Aztán rájöttem, magam elől futok
Rohanok, szaladok, hátra se nézek
Félek, hogy a múltamból maradnak képek

Aztán minden sötét lesz
Nem látszik semmi
Már fogalmam sincs
Mit kellene tenni

Te felém hajolsz, megölelsz
Megbocsájtasz minden hibát
És úgy érzem újra
Rám mosolyog a világ ( Bolond Lány )

Egy lányról aki hitte

Egy lányról aki hitte
Hogy szebb lesz a holnap
Egy lányról aki hitte
Hogy mindent megoldhat

Egy lányról aki bízott
Mindenkiben akit látott
Egy lányról akit ezután
Mindenki csak bántott

Egy lányról aki hitte
Hogy megválthatja a világot
Ennek a lánynak a sírjára
Teszek most virágot :/(Bolond Lány)

Minek küzdeni?

Úgyis fáj a harc
Ha nem ér több kudarc
Én feladtam már rég
Minek küzdenék még?

Ha nem látod mit tettél
Velem mit vesztettél
Nyisd ki jobban a szemed
A majd talán észre veszed

... Látom a szemed csukva még
Akkor minek küzdenék
Csakhogy éreztessem veled
Van aki még szeret
De buktad mert már tudom
Hogy más lesz a holnapom
Más a főszereplő benne
.... Ez még szebb mintha egy álom lenne ( Bolond Lány )

Fájt....

Fáj hogy nem vagy itt
Fáj hogy nem is létezel
Fáj hogy mikor hozzám szólsz
Úgy érzed hogy vétkezel

Fáj hogy nem is veszel észre
... Fáj hogy nem csókolsz soha
Fáj hogy miattad az élet
Csak hozzám mostoha

Néha szeretlek, néha útállak,
néha kinevetlek, néha kívánlak,
néha érezlek, néha félek,
néha kellesz, de nélküled is élek .... :D (Bolond Lány)

Ha fiú, ha lány

Egy lány ha nevet
A mosolya kincs
Egy lány ha nevet annál
Szebb nincs

Ha egy fiú nevet
... Ránézni öröm
Csak amin röhög az
A hülyeség a köbön :D

Ha egy fiú féltékeny
Nem szerethet igazán
Ha egy fiú szeret ezt kezeli
Csak lazán

Ha egy lány féltékeny
... Az azt jelenti hogy szeret
Mert védi az övét a többi lány elől
Hisz az a fiú csak az övé lehet (Bolond Lány)

Ha nem érted így jársz!!

Elősször nem értetem hogy mi tis akar
Nem értettem a szíve mit takar
Aztán lassacskán én is kedvelni kezdtem
Ő meg úgy döntött hogy békén hagy engem

... Most már fáj nagyon
Hogy más szájából hallhatom
Hogy ő tudta hogy kedvelt engem a srác
.... ha nem érted a fiúkat a végén te is így jársz!! ( Bolond Lány)

Most már tényleg nem tudom

Kedves..............

Most már tényleg nem tudom
Hogy mit érzek irántad
Mert mikor rám néztél
Bennem ,azt' a lányt láttad

Most már tényleg nem tudom
Hányadán állok veled
Ezért írom ezt a levelet
Csak és csakis neked

Mikor láttalak a szívemet
Elöntötte az öröm
De rájöttem hogy érted magam
Én hiába töröm

Hiszen nemcsak téged láttalak
Hanem a lányt is melletted, valóban
ÉS most már tudom
Hogy igazán nagyot csalódtam :'(

Nem értem

Az ösztönöm sokszor
Cserben hagyott
De ennyire nem tévedtem
Még soha nagyot

Hiszen azt hittem
Hogy, ugyan úgy nézel rám
Mint akármelyik lányra
Kint az utcán

De mikor hátra fordultál
A szemedben láttam valamit
Amit ,,minden" lány egykönnyen
Meg nem kaparint

És akkor jöttem rá
Hogy most az egyszer tévedtem
De örülök én se vagyok közömbös neked
Ahogy te se nekem

Félek

Félek hogy elveszítelek
Pedig nem is vagy enyém
Nincs elég bátorságom
Így nem vagy más csak remény

Mindig mikor szemedbe nézek
Elfog a félelem
Vajon tetszek e neked
Úgy ahogy te nekem?

Aztán tovább mész
Egy ,,sziával" letudod hogy ott vagyok
Én meg odébb terelgetem
A rólad szőtt gondolatot.

Más...

Te aki ezt olvasod!

Szerinted milyen érzés
Ha kiközösítenek
Ha egyedül álldogálsz mindig
És senki nem beszél veled

Ha csak azért mert más az életed
Ha csak azért mert azt te élvezed
Ha csak azért mert egy kicsit másabb vagy
Másképp bánnak veled

Bár saját tapasztalatom nincs
Mégis el képzelni el tudom
Hogyha kiközösített lennék
Csúf lenne a holnapom

Te aki ezt olvasod!!!
És nem fogod ezt tenni
És sosem felejted el
Hogy a kiközösítettek pont olyanok mint mi!!!

Újra érzem

Újra érzem
Azt a meleget belül
Mi néha-néha fellángol
De ki sohasem hűl

Mikor rád nézek
A testemet egyszerre járja át
A meleg, kiráz a hideg
S forog velem az egész világ

Ha el is szédülök
Te megfogod a 2 kezem
Mélyen a szemembe nézel
S azt mondod : Jól vagy édesem?

Én meg válaszok helyett
Könnybe lábadt szemmel ülök
Hozzád bújok, te átölelsz
S tudom hogy már nem szédülök :)

9/1 Himnusz :)

Mi vagyunk a szuper 1
Nincs is nálunk szuperebb
Angol német egyre megy
Mi vagyunk a 9/1

Sokszínűség a védjegyünk
Nélküle nincs életünk
A táborban nehezen ébredünk
Este a disco-ra éledünk :D

Cscsitábor!!! LLLL. -

Cuki csillám csacsi
Gyere adj egy pacsit
I-Á-z velünk nagyon sokat
Legyőzzük a csapatokat :D

Befejezett mese

Nem megyek el örökre
Maradok a föld alá temetve
Nem megyek el végleg
Csak ha már nem gondoltok rólam szépet

Most azt mondod hogy szeretsz
De ha szeretsz el is engedsz
Amit tudom hogy nem teszel
Ezért ordítok hogy engedj el!!!!

Itt állunk kéz a kézben
Szívünk már nincs egészben
Darabokra hullott szét
Így befejezem ezt a mesét.........is.

Gyakran

Gyakran vágyunk olyasmire
Mit nem érhetünk el
S minél távolabb van tőlünk
Annál jobban kell

Nyújtózkodunk, nyújtózkodunk
Mikor lassan elérjük már
Felreppen, gyorsan szétnéz
És rögtön tova száll

Mi meg csalódottan állunk
Várjuk hogy valaki végre
Ujjával felmutasson
A tündöklő kék égre

S mikor már kezed között
A vágyaidat tartod
Érzed hogy a lelked
Lassan feladja a harcot

Furcsa ... - 8 év

Nem szoktam hosszú, unalmas szövegeket kirakni a blogomra ,de most a ballagás ezt váltotta ki belőlem..... Olyan furcsa... Ti nem éreztétek, hogy mikor elváltok akkor eltűnik egy aprócska részetek. Hát én most pont így érzek. Megesküdtem magamnak, hogy nem fogok bele gondolni de mégis minduntalan azon jár az eszem, hogy milyen furcsa lesz a többiek nélkül. Az új osztálytársaim is biztos aranyosak lesznek, de akkor is. 8 év... Valamiben hosszú, valamiben rövid idő, de ahhoz hogy igazán jó barát legyen az ember éppen elég... Én szerencsésnek mondhatom magamat mert megtaláltam a legjobb barátnőket akiket csak szánhatott nekem az ég. Kedvesek, megértőek, viccesek, és hülyén hangzik, de csíntalanak :D Egy regényt lehetne írni arról, hogy mi mennyi mindent csináltunk ( hol jót, hol rosszat ).... Furcsa nem?

És mégis mikor álltunk az aula közepén, furcsa volt körbe nézni és látni, hogy majdnem minden tanár szemében, aki ezalatt a 8 év alatt tanított minket, egy aprócska könnycsepp csillogott.... Mikor körbenéztem és ezt láttam, úgy éreztem a 8 év alatt akármit is csináltunk az 100x-osan meg van bocsájtva.

Furcsa dolog a ballagás. Nem is nagyon tudom megfogalmazni, hogy miért, de mégis az. Mert az ember akkor érzi igazán, hogy akik sírnak a tömegben, akik meghatódtak, vagy akik éppen mosolyognak, mind részesei az életének, és a világ minden kincaséért sem adná oda senkinek ezt az érzést :):')

Egyre közelebb ...

Egyre közelebb a nap
Mikor mind elvállunk
Mikor könnyek közt hagyja el
A küszöböt a lábunk

Mosolyogva vonulunk fel
De a mosoly alatt könnyek
Igaz attól hogy sírunk
Az elvállás nem könnyebb

Hiszen itt lettünk barátok
Egy életre szoló kaland
S ez a 8 év felettünk
Oly hamar elrohant

De barátok maradunk
Örökön örökké
Mert barátságunk nem válik
Soha sem köddé

Igaz mese...

Ha vele vagy
Olyan mintha szárnyalnál
Az üres tér oly nagy
A lelked vele szál

Kezed kezében
Így sétáltok már
Csak rá figyelsz régen
S az idő megáll

S mikor már épphogy
Összeér ajkatok
Rájössz hogy az élet csak fogy
S hogy ez nem mese, ezt nem álmodod

Mert eljött érted
A szőke herceged
S ahogy nézed
Tudod, ő teszi széppé najd életed

Bárcsak léteznél ...

A daliás szőke herceg
Ki a fehér lovával henceg
Ki téged soha meg nem vet
Ki a félelem arcába nevet
Ki mindig győz ha csatáról van szó
Kire ha ránézel már az is csábító
Ürülsz ha látod, ő is ha téged
S amég együtt vagytok, csillogó szemét nézed
S mikor már majdnem összeér az ajkatok
Rá jösz, hogy az egészet csak álmodod
Mert a távol üres, nincs rajta egy hős se
Mert az én lovagom rég el van temetve
...

Én szeretem, hogy más vagyok :D

Szeretem hogy más vagyok
Hogy rám a nap másképp ragyog

Hogyha borongós is az idő
Nekem minden szivárvány színű

Hogy vidám vagyok mindig, örökké
Hogy titkaim mások előtt válnak köddé

Hogy úszok az árral, s ha kell kilépek
Hogy nincsenek előttem furcsa képek

Hogy nem mindig értem hogy mi történik velem
Hogy könnyen el lehet csavarni a fejem

Hogy cserben még soha senki nem hagyott
Én szeretem, hogy másmilyen vagyok :D

Mint tündöklő virág

Annyira imádlak hogy nincs is arra szó
amikor veled vagyok az annyira jó
nevetünk, kacagunk s forog velünk a világ
mert barátságunk olyan mint egy tündöklő virág:
gyönyörű, csodaszép párja nincsen
a barátságunk az eggyik legnagyobb kincsem
virít,virít soha el nem szárad
mint a mesebeli csodaszép várad
hisz mind a 2 álombeli kép
mert ilyet élőben sohasem láttam még
attól még lehet hogy létezik egy olyan sziget
hova az ember vidámságot is vihet
s hova nem kell bőrönd, mi a földre esve koppan
mert minden mi kell, s miről álmodtál már ott van.

Ez most más

Huh..... elképesztő , hogy milyen régen nem írtam semmit... Őszintén sajnálom de vhogy nincs ihletem... sztem még csipesszel is csak nagyon nyögve-nyelősen lehetne belőlem kiszedni egy kis versikét.... mondjuk a napokban sikerült eggyet kreálnom de azt is egy szülinapra írtam :

Ma van a szülinapod
S azt kívánom néked
Virág nőjjön ott
Ahol látom lépted

Nevessen a szemed
Kacagjon a szád
S legyen neked kaland
Az egész világ :D

Bábu vagyok...

Úgy érzem mindig
Irányít egy kéz
Két fürkésző szempár
Csak engem néz

Magával ragad
Lábamon a bokalánc
Mint egy őrült
Szédítő tánc

Fentről mozgatják
A lában, a kezem
Bábuként használnak
Játszanak velem

De eljön a nap
Mikor felnézek az égre
És azt mondhatom
Szabad vagyok végre

By.: Csipetke and By.: Bolond Lány

A lány felébredt
S talált a párnáján egy levelet
Elfogta a boldogság
S tiszta szívből nevetett

De mikor elolvasta
A levélben álló pár sort
Testében a vér
Izzó dühvel forrt

Nem hitte el
Amit benne olvasott
A fiúval képzelt
Közös holnapot

De kiderült hogy a holnap
Csupán csak képzelet
S a tűzbe dobta
A rövid kis levelet ...

Napló...

Rég nem írtam már a naplómba
S arra gondoltam ez is csak egy próba

Leírom a szavakat és lesznek belőle sorok
Leírom a lapokra azt amit gondolok

Leírom hogy kit szeretek, leírom kit nem
S ahogy írogatok az idő elröppen

Egy idő után elnyom majd az álom
S ahogy a szemem kinyitom, hát ott a világom

Ott van minden, a sok barát, a zene
A nevetés, a képzelet, ennél több kelhet e

De felébredek és szomorúan látom
Hogy ami velem történt, nem volt más csak álom

Felállok, elindulok de még egyszer vissza nézek
Hogy az álomvilágból nem maradtak e röpke képek

S ahogy már távolodom, nem fordulok vissza rögtön
Pedig tudom, hogy a naplóm ott fekszik a földön.

Arra gondolok...

Nézem a földön
A még látszó lábnyomod
S mézédes csókod
Ízére gondolok

Arra gondolok
Milyen volt az arcod
Mikor a világgal szemben
Feladtad a harcot

Arra gondolok
Milyen volt a vállad
Mikor a nevemet
A pokolba kívántad

Arra gondolok
Ahogy távolodtál
Arra hogy egy karnyújtásnyira
És mégis milyen messze voltál

Utállak

Utállak
Mert elloptad a szívem
Utállak
Mert vonzalmat még érzem

Utállak
Mert sokszor kedves vagy velem
Utállak
Mert ezzel csavarod el a fejem

Utállak
De már felesleges sírni
Utállak
Hogy elvesztettelek az ki kell bírni :(

Nem tudom

Nem tudom
Mi van velem
Egyszerre nevet
És sír a szemem

Rettentően örülök
Ha velem vagy
De mikor elmész
Minden egyedül hagy

És nem értem mert
Nincs rá matekos képlet
Nem értem azt
Amit irántad érzek

És furcsa leszek
Ha velem vagy
Mert melletted dobog a szív
És felmond az agy

Valaki....

Bárcsak valaki szíve
Egyszer értem is dobogna
Átölelne,s nem engedne el
Örökkön-örökké fogna

Érezném hogy ott van
Mikor egyedül is vagyok
Ki mióta megismert
Egy percre el nem hagyott

S ígérem én is úgy ölelem át
Hogy soha többé ne menjen el
Mert nekem ő még a levegőnél is jobban kell

Szeretlek majd jóban-rosszban
Akkor is ha hibázol
Mert amint rád gondolok
Egyből hiányzol

Úgy szeretném

Úgy szeretném látni
Hogy egyszer rám nevetsz
Úgy szeretném érezni
Hogy végre engem szeretsz

Úgy szeretném magamat
Abban a hitben ringatni
Úgy szeretném egyszer
Az ajkamat az ajkadon hagyni

Úgy szeretné ha egyszer
Ki mondanád végre
Hogy ez így nem jó
Hát legyen : VÉGE.

Bárcsak én is....

Bárcsak én is
Olyan lehetnék
Kire nevet a nap
S akiért kék az ég

Kinek nincs más dolga
Mint egy gitárral a kezében
Mászkálni a városban
S játszani a téren

Rengeteget nevet
S Bolondnak hiszik sokan
Ki az utcán röhögve
Föl-alá rohan

Aki mellett
100 + 100 barát áll
Mert ilyen lányt még egyet
A földön senki nem talál

De várjunk csak
Hisz ilyen az életem
Mert vannak jó barátaim
Zeném, kacajom, s így jó hogy élvezem :)

Szeretlek téged is

Úgy szeretlek téged is
S te voltál kire hagytam
Hogy segítsen nekem
Minden gondban és bajban

Mindig vigyáztál ránk
Gondoskodtál rólunk
S mind örülünk
Hogy a barátod voltunk

Szőkés-barna hajad és kék szemed
Utal arra már
Hogy ki veled barátkozik arra
Öröm, szeretet és vidámság vár :)

Veled mentem

Veled mentem haza
Majdnem minden nap
S most hogy elválunk
A szívem egy lyukat kap

Imádod az állatokat
S nevetni is szeretsz
S úgy gondolom, sok tanulással
Még állatorvos is lehetsz

Veled is nevettem
Rengeteg sokat
S remélem nem felejted majd el
A Bolond barátodat :)

Együtt veled

Gyakran nevettem
Együtt veled
S kiderült hogy mit szeretek
Te s kedveled

Hát így lettünk barátok
Mi remélem megmarad
És nem repül el
Mint a költöző madarak

Sötét hajad és barna szemed
S most egy vallomást tehetek
Most kimodom mit régen is tudtam
Hogy nagyon szeretlek :)

Éveken át

Éveken át nekem
Te voltál a minden
Akármit is mondtál
Neked én hittem

Emlékek 100-át
Hozzád kötöm
S ha rád nézek szívemben
Nincs más csak öröm

Barna a szemed és a hajad
Hidd el nekem ez ritka
Te voltál a legjobb barátnőm
S ez szívem egyik titka :)

Nevettem veled is

Nevettem veled is
Olyan rengeteget
El sem hiszem
Hogy elvesztelek

Hiszen a rengeteg hülyeség
A sok kacagás, nevetés
A rengetek élmény
A szívembe bele vés

A szőke hajad s a szép kék szemed
Mindenki örül hogy a barátod lehet
Hogy elfelejtelek attól nem félek
S remélem a szívedben én is sokáig élek :)

Egy lány, két lány sok lány

Egy lány kiben bízhatok
Kire rábízhatom a holnapot
Két lány ki vigyáz rám
Kik megvédenek ezután

Sok lány kiknek elhiszem
Hogy szebb lesz az életem
De ennél szebb már nem lehet
Mert itt vagyok mellettetek

Együtt nevettünk jóban és rosszban
Ha kellett valami mindig ott voltam
Lehet hogy elválunk de nem felejtek soha
Az élet hozzátok nem lesz mostoha

De az idő megáll majd
S minket nem hajt
Meg áll az idő mind örökre
S így a barátságunk nem megy soha tönkre

Fekete felhők

Fekete felhők gyülekeznek
S ez sejthető volt már rég
Tudtuk jól, hogy egyszer megtörténik
Villámlik majd és dörög az ég

Elhatalmasodik a harag
A viszály, a gyűlölet
S eltűnik minden
Többek között a szeretet

Nem állítja már meg senki
Ezt a szörnyű világot
S nem kérdezi meg senki
Hogy engem ki bántott

Mert lehet hogy én teszem
Miattam megy tönkre a föld
Miattam nem kék az ég
S miattam a fű se zöld

De nem ilyet én nem teszek
Más az ki mindenkit bánt
Mert értelmetlen az ami miatt veszekszünk
S ami miatt tönkre megy az egész világ

Hercegőnek lenni

Először nem akartam
Hogy hercegnő legyek
Aztán lassanként belenyugodtam
Hogy mégis az leszek

Rengeteget nevettünk
Miközben próbáltunk
S észre sem vetem
Hogy erősödött a barátságunk

S mikor kint álltunk
Mindenki ránk bámult
Mindannyian csak táncoltunk
A tömeg meg csak ámult

S ahogy forogtam körbe
Néztem az arcokat
S örültem mert láttam
Hogy a barátaim boldogak :)

Paraván mögött

A paraván mögött
Halkan zokogott
Azért mert egy barátom
Megcsalt, elhagyott

Mért veszekszünk
Csak azt nem értem
Hagyjuk már abba
Annyiszor kértem

Az a baj hogy ebbe
Még én is beszállok
S a történet végére
Én leszek a vádlott

De az mégsem megoldás
Hogy egy paraván a menedékem
Mert úgy döntöttem ha kell
Magamat is megvédem

Harcolok az igazamért
S ha kell ki is állok
Mert állnak majd mögöttem
Igaz barátok !!