Gyakran vágyunk olyasmire
Mit nem érhetünk el
S minél távolabb van tőlünk
Annál jobban kell
Nyújtózkodunk, nyújtózkodunk
Mikor lassan elérjük már
Felreppen, gyorsan szétnéz
És rögtön tova száll
Mi meg csalódottan állunk
Várjuk hogy valaki végre
Ujjával felmutasson
A tündöklő kék égre
S mikor már kezed között
A vágyaidat tartod
Érzed hogy a lelked
Lassan feladja a harcot
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése